Menü
Hírek
Településünk
Hírek archívum
Önkormányzat
Közintézmények
Egyházak
Ügyeletek
Vállalkozások
Turisztika
Étel receptek
Kölcsey Ferenc életrajza
A csónakos fejfás temető
Képgaléria

 

 

 

Legfrissebb hírek

 

 

Képajánló
 

  
 

 

 

Statisztika
Látogatók: 644485
A csónakos fejfás temető
A református műemlékké nyilvánított temető

 Szatmárcseke egyik nevezetessége a népi csónakos fejfás temető Szatmár vármegye első katonai félmérői 1782-85 között ezt jegyezték fel róla: A településen és körülötte levő víz áradáskor keletkezik, ingaványos, nem iható. A falu melletti erdő szétszórt, sűrűn benőve cserjéssel. Az Eszenyő és a Liget-erdő nagyon mocsaras, rétjei ingoványosak. Fényes Elek Geographiai Szótárában Szatmár vármegyei,faluként ekként írja le: északról a Tisza hasítja el Bereg vármegyétől, 1312 lakosa van; szélesen kiterjedt határa csaknem mindennel megáldatott és igen termékeny. Földje többnyire sárga agyagos, a Tisza felé homokos; őszit nem igen sokan vetnek, de tavaszi élet, különösen tengeri, felette gazdagon terem; rétje, legelője is .sok és jó lévén, mind az uraságok, mind a lakosok szép szarvasmarhát tenyésztenek; a sertéstartás szintén nagy fontosságú. A Tisza mentiben igen jövedelmes szilvás, almás, körtvélyes kertjei vannak, de hajdani ritka szépségű erdeje elpusztult. Szatmár vármegye monográfiájában nagyközségként szerepel 330 házzal, 2003 lakossal, 6261 hold határral. amihez a Cserhid, Deje, Marcsa, Margit; Nagyrekesz, Rév, Tibor, Túrhát; Varga, Zoltán és Malomköz tanyák; valamint az Ida major tartoztak. A XX. század eleji legnagyobb birtokosai Kende Béla, Kende Elemér örökősei, Kölcsey Gábor, Zoltán és Ákos voltak. Helytörténeti érdekességek: Kölcsey Ferenc 1790-ben született Sződemeteren, 1838. augusztus 24-én hunyt el Csekén. 1815-ben került ide az öröklött birtokra és rövid megszakításakkal haláláig itt élt. A reformkor első felének kiemelkedő alakja levelezett Kazinczyval, Szemere Pállal, Wesselényi Miklóssal, Kállai Ferenccel, a kor szinte minden jelentős személyiségével. Az irodalmi érdeklődésű jurátusok és patvaristák (joghallgatók és ügyvédbojtárok) miatta jöttek a kis faluba. Kölcsey életművének nagy részét itt alkotta: 1823. január 22-én itt írta a Himnuszt, amely Erkel Ferenc zenéjével nemzeti himnuszunk lett; valamint Zrínyi dalát, Zrínyi második énekét, A .szatmári adózó nép állapatáról c. művét és a Parainesis Kölcsey Kálmánhaz c. szellemi végrendeletét. Szemere Pált: aki 1840-től a Kisfaludy Társaság tagja és a Tudományos Gyűjtemény egyik megalapítója volt, nagyon szoras barátság fűzte Kölcsey Ferenchez, a költő is többször megfordult Szemere birtokain. Együtt írták a Kazinczy védelmében készült "Felelet a Mandolatra" című művet, valamint együtt szerkeszlették az Élet és Literatúra című folyóiratot. Szemere Pál közreműködött Kölcsey Műveinek kiadásában is. Szalay László 1813-ban Budán született, 1831-32-ben Kölcsey mellett volt partvarista Csekén. 1844-ben Kossuth Lajos után ő szerkesztette a Pesti Hírlapot; szoros barátságban volt Eötvös Józseffel, a centralisták egyik vezéralakjával. 1861-ben lelt a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Négy kötetben dolgozta föl Magyarország történelmét. Obernyik Károly 1837-ben Kölcsey Kálmán nevelőjeként és Kölcsey Ferenc joggyakornokaként került Csekére. 1841-ben Pestre költözött, barátságba került Petőfivel, tagja lett a Tizek Társaságának is. Mindemellett elbeszéléseket és drámákat írt. A Brankovics György c. drámája halála miatt befejezetlen maradt, a művet Bulyovszky Gyula fejezte be, Egressy Gábor dolgozta át, Erkel Ferenc pedig azonas című operájának szövegkönyvéül használta fel. Kölcsey Antónia 1821-ben született Szatmárcsekén. Kölcsey Ferenc unokahúgaként foglalkozott az irodalammal is. Nevezetes Naplóját 1838-1844 között írta. Petőfi Sándor nagyari tartózkodása idején 1846. október elején Csekén is vendégeskedett, itt írta a Borús, ködös őszi reggel..., Az én képzetem, Ereszkedik le a felhő, Ha szavaid megfontolom című verseit. A községben született még Korpás István fafaragó mester, a kopjafák készítője. Nevezetességei: A népi, csónakos fejfás református temető műemlék jellegű, páratlan látványt nyújt a közel 600, embermagasságú, stilizált emberfejet, illetve csónakban,fekvő embert szimbolizáló sötét fejfával benépesített sírkert.
 Egyelőre megdönthetetlen magyarázat nincs a csónakos fejfák eredetére. Vannak, akik úgy vélik, hogy az ősi ugor csónakos temetkezési szokás utolsó emléke, ez azonhan romantikus tévhit. Mások szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a halottakat csak csónakhan vihetlék a temetőbe, azonban errefélé ladikkal jártak és a bárkás,félbárkás és deszkás temetés volt a hagyományos. A szakemberek dolga a vita eldöntése, nekünk marad az a különleges élmény, amit a féjfák százai nyújtanak. A temető legmagasabb helyére építették Kölcsey Ferenc síremlékét. A Gerendai Antal tervezte hat köroszlopos, felül párkánnyal egybefogott síremlék közepén hasábtalapzaton áll egy Kölcsey feliratos, címeres urna. A költő testét a visszaemlékezések szerint 1838. augusztus 25-én abba a kriptába temették. ahol öccse, Kölcsey Ádám aludta örök álmát. Azt beszélték, hogy Bécs mérgeztette meg, mert Kossuth útját egyengette. Halála után két évvel a faluba érkezett 24 vasas német a sírt kihantolta, de a koporsóban nem találtak, felségsértést, hazaárulást bizonyító iratokat. Petőfi az 1847. július 17-én a Kerényi Frigyeshez írott Uti levelekben ezt jegyezte fel: "..Badalóval csaknem szemközt fekszik innen a Tiszán Cseke, és a csekei temetőben Kölcsey Ferenc. Tavaly ősszel egypár hétig laktam itt, s meg-meglátogattam a szent sírt, melyben a legnevesebb szívek egyike hamvad. Halmánál nincs kőszobor, mégcsak fejfa sincs, melyre neve volna fölírva; de nincs is rá szükség mert az odalépő vándornak szívdobogása megmondja, ki van ott eltemetve. Csendes a táj; a városok, a nagy világ zaja nem hangzik idáig. A nagy férft sírja  körül csak a szellő rezegteti a tövisbokrokat, a tövisbokrok virágain vadméhek donganak, s távol az andalgó Tisza halkan mormolja dalát, hogy a koporsónak álmát meg ne zavarja. " 1856-ban valószínűleg közadakozásból, a nagyari Luby család kezdeményezésére egyszerű, derékba tört oszlopot emeltek a sír fölé, ami a költő életék tragikus végét jelképezte. Állítólag 1936-ban a hantot ismét felbontatta a végrendeletet kereső Kölcsey- rokonság. 1938-ban végre nyugalomra talált az életében és holtában is hányatott sorsú költő: a mátészalkai Kölcsey Társaság halálának 100. évfordulóján exhumáltatta a földi maradványait, és a féhér márványból készült klasszicista síremlék kriptájában helyezte örök nyugalomra. Három kis diófü koporsó van a boltozalos betonkriptában: Kölcsey Ádámé, Kölcsey Ádámnéé és a költőé. Kölcsey Ferenc koporsójában légmentesen lezárt üvegben helyezték el az exhumálás körülményeit tartalmazó kutyabőr iratot. A költő egykori, hatalmas, gondozott parkbun álló kúriáját örököse, Kende Lajos 1889-ben lebontatta, helyére a kordivatnak megfelelő úrilakot emeltetett, de úgy megrongálódott; hogy 1962-ben azt is le kellett bontani. A község kultúrházat építtetett ide. Előtte, a téren áll az 1856-1938 között síremlékként szolgált csonka emlékoszlop, valamint Kölcsey Ferenc egész alakos szobra, amelyet 1973-ban, a Himnusz megírásának 150. évfordulóján avattak fel (Marton László munkája). Az általános iskola előkertjében 1958-han avatták fel a költő mellszabrát, Berki Nándor alkotását.
 
 

E-mail: szatmarcseke@szatmarcseke.hu

 
Ajánlott böngésző Mozzila Firefox. Felbontás 1024x768